A parkban a zöldfelület nagy hangsúlyt kapott, illetve azt ökologikus és ökonomikus üzemeltetési szemlélettel hozták létre.

Új parkot adták át Budapesten, az V. kerületi Bástya utcában szerdán – közölte a kerületi önkormányzat. A 15. századi városfal leghosszabb szakasza, lebegő sportpálya, a Gellért-hegyi Sziklakápolnáig ellátó kilátópont és esővédett játszótér is szolgálja a látogatók kellemes és tartalmas időtöltését a belvárosi parkban.

A kerület közleményében azt írta: a beruházás célja egy olyan történelmi környezetben elérhető pihenő közpark és játszótér megalkotása volt, ami a kerület egységes ökológiai rendszerébe illeszkedik, zöld, és kialakításának köszönhetően jelentősen csökkenteni képes a klímaváltozás lokális hatásait.

A parkban a zöldfelület nagy hangsúlyt kapott, illetve azt ökologikus és ökonomikus üzemeltetési szemlélettel hozták létre. Így például az öntözés a helyben gyűjtött és felhasznált esővízzel (az esővizet nem engedik a szennyvízhálózatba), illetve – a Duna közelsége miatt jelentkező talajvizet használva – fúrt kútból és nem vezetékes vízzel történik.

A kiszolgáló épület fűtése sem gázzal, hanem levegő hőszivattyúval történik, így az nagyon hatékonyan és zéró emisszióval működik. A párolgó felület növelését és a növényállomány színesítését is szolgálja az esőkert kialakítása, amely a csapadékvizek helyben történő tárolását segíti.

A parkban 23, az azt szegélyező szakaszon faltól-falig megújított Veres Pálné utcában 7 új fát ültettek el, amelyek közt megtalálhatók olyan 20-30 éves egyedek, amelyeknek a korona átmérője már az ültetéskor az 5-6 métert eléri.

A fák mellett cserjéket és évelőket, valamint a tűzfalakra kifejlett állapotukban akár 600 nm kiterjedésű zöldfalakat telepítettek – melyek kapcsán a polgármester az átadón hangsúlyozta: a természetet nem lehet meggyorsítani, így ennek kialakulása még időbe fog telni. Továbbá, újító megoldás a járható kertnek nevezett térelem is, amely egy fém rács szerkezetű, teljes értékű járófelületet jelent, amely mégsem vesz el a zöldfelületből, hiszen alatta szintén növényzet található. Mindezek által a park területén a korábbi 4,5%-os zöldfelületi arányt 53%-ra növelték, ami – a zöldfalak nélkül – 846 nm új zöldfelületet eredményezett.

A többfunkciós park főbb tartalmi elemei: pihenőpark, játszótér, sportpálya, tanösvény (városfal, gyilokjáró), kilátópont, vízjáték, várostörténeti galéria (kiállítótér). A többszintes területhasználat – így az egymás alá rendezett sportpálya, játszótér, és a félig a földbe süllyesztett kiállítótér funkciót is magába foglaló kiszolgáló épület – bő 500 nm-rel növeli a hasznos területet és a komplex szolgáltatás minőségét, emellett a terület felszínének nagyobb része pihenő- és zöldfelületként tud hasznosulni. Ezeket olyan további megoldások teszik még kényelmesebbé, mint a lifttel akadálymentesen megközelíthető mosdó, pelenkázó helyiségek.

A parkon kívül, de annak mentén húzódó sétány Veres Pálné utcához közeli végén utcabútorokkal létrehoztak egy néhány négyzetméteres találkozó, pihenő sarkot is. Ennek különlegességét az ülőalkalmatosságok feletti pergolák adják, amelyek a rájuk gyorsan felfutó növényzet által árnyas lugast hoznak majd létre. A környezettudatos közlekedési módok támogatása érdekében a Bástya park minden bejáratánál és a sétáló résznél található találkozó, pihenő pontnál is kerékpártárolókat helyeztek el.

A Bástya park területe amellett, hogy a budapesti UNESCO világörökségi terület védőövezetének része, teljes kiterjedésében kiemelt régészeti lelőhely, melynek régészeti feltárása teljes egészében megtörtént. A régészeti munkálatok során rengeteg leletanyag került elő, csontok, kisebb ágyúgolyók, cserépedények, és találtak egy falazott kutat is.

A Belvárosban a Bástya parkban látható a nagyjából 8,5 m magas, 2 m vastag összefüggő egykori – Mátyás király uralkodásának idején emelt – pesti városfal a legnagyobb hosszúságban, csaknem 50 méter hosszan. A belső síkon valaha gyilokjáró védőfolyosó is futott, melynek feljáratára a Bástya utca-Veres Pálné utca sarkánál előkerült faszerkezet utal. A gyilokjáró a középkori várépítészetben a védőfalak koronáján végigfutó folyosó vagy egymástól lépcsőkkel eltagolt folyosórendszer volt, amelyen ostrom idején a vár védői közlekedtek és biztosították a vár védelmét.

A városfal hajdani gyilokjáróját Belváros Önkormányzata olyan modernizáló stílusban építette újjá, hogy az a városfalból a lehető legkevesebbet takarja ki, de a történelem iránt érdeklődők mégis megtekinthessék. A gyilokjáró alatt a városfal tövében fut végig a 4 méter széles városfalsétány. Ennek különlegessége, hogy innen, a park legmélyebben fekvő (-2,1 m) szabadtéri területéről a városfal közel teljes magasságában látható és a hajdani utcaszint is megjelenik itt. A korhűen restaurált városfal által megidézett hangulatot erősíti a természetes színvilágával és rusztikusságával harmonizáló látszóbeton falazat, valamint a korabeli állapotokra utaló burkolat is, amit mindazonáltal a mai elvárásoknak megfelelően, környezetbarát anyagokból alakítottak ki.