34 ezer pirotechnikai effekt, grandiózus fényjáték, lenyűgöző épületfestés, tűz alkotta úszó virágszőnyeg, lézershow és több száz drón – ezek teszik majd felejthetetlenné az idei ünnepi rendezvénysorozat fináléját Magyarország születésnapján.

A minden eddiginél komplexebb tűzijáték alatt bengáli tüzek borítják be a Dunát, miközben nemzeti történelmünk jelentős eseményeit élhetik újra a látogatók a nemzetközileg is elismert magyar alkotóknak köszönhetően.

A teljes fővárosi Duna-parton élvezhető látványért 34 ezer pirotechnikai effekt felel, amelyeket 230 indítási pontról lőnek a magasba a Margit híd és a Petőfi híd közötti folyószakaszon, valamint a Szabadság és az Erzsébet hídon. A Dunán 7 folyami uszályról és 65 pontonról indítják a rakétákat. Idén újdonság, hogy a show keretében bengáli tüzek alkotnak úszó virágszőnyeget a vízen, ezen felül lézershow színesíti a műsort a Duna két oldalán, gazdagítva a Lánchíd és az Erzsébet híd látványvilágát.

A nemzet fővárosában megrendezett Szent István-napi tűzijátékot minden évben óriási érdeklődés övezi, ugyanakkor a nemzetközi rendezvényszakma is elismeri a sikerét. A Tűz és fények játéka rendszerint a magyarság sorsfordító történelmi eseményeit, mitologikus lényeit, genezisét mutatja be, egy-egy konkrét témakört alapul véve. Az alkotók idén is ezt a hagyományt folytatják: az ünnepi tűzijáték középpontjában az a meghatározó történelmi mozzanat áll, amikor Szent István király a Szent Koronát és Magyarországot Szűz Máriának ajánlja fel.

A hét tételből álló tűzijáték-show zenei aláfestéssel kísért látványepizódjait szöveges narráció köti össze, az egyes fejezetekben a nemzet születése, a vérszerződés és a honfoglalás meséje, a keresztény–pogány háborúk kora elevenedik meg, továbbá olyan, a magyarság múltját és jelenét meghatározó értékek, mint a hit és a remény.

A Tűz és fények játéka látványtervét a montreali tűzijáték-világverseny díjazottja, Seres Anikó álmodta meg, rajzolta és programozta Iványi Árpád és Réti Barnabás művészeti koncepciójára alapozva, míg a zenei aláfestést – amely a legnagyobb nemzeti klasszikusok műveiből építkezik – Elek Norbertnek köszönhetjük.

7 érdekes tény Magyarország születésnapjáról

1. Köztudott, hogy augusztus 20-án ünnepeljük az államalapítást. De azt talán kevesebben tudják, hogy ez a dátum Szent István királyunk halálának, azaz égi születésének napja. Bár a legismertebb legenda szerint Szent István 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján hunyt el, negyvenöt évvel később, 1083-ban Szent László kezdeményezésére augusztus 20-án avatták szentté. A hagyományos ünnepnap tehát ettől, a székesfehérvári Szűz Mária Bazilikában tartott esemény időpontjától datálódik.
2. A jeles napra már az 1800-as évek végétől közösen emlékezik meg a magyarság, Szent István napját 1891-től nyilvánították munkaszüneti nappá, az esti tűzijáték hagyománya pedig a két világháború között vette kezdetét.
3. Az eseménynek már a középkor óta fontos szimbóluma a Szent Jobb, a király kézereklyéje. A két világháború között felerősödő Szent István kultusz a király halálának 900. évfordulójára rendezett ünnepségsorozatban csúcsosodott ki, amikor augusztus 20-át nemzeti ünneppé nyilvánították. Ekkor építették meg az úgynevezett Aranyvonatot is, amely egy külön vasúti szerelvény volt, ebben szállították körbe az országban a Szent Jobbot.
4. Az 1900-as évek közepén a megemlékezésnek új színezetet adtak: 1949-ben tudatosan erre a napra időzítették a népköztársasági alkotmány hatályba lépését, így augusztus 20. a kommunizmus idején „az Alkotmány ünnepe” volt, ám a rendszerváltás óta újra Szent Istvánra és az államalapításra, Magyarország születésnapjára emlékezünk meg ezen a napon. Ekkortól indulhatott újra a Szent Jobb körmenet is.
5. 1991-ben az országgyűlésben komoly vita zajlott arról, hogy melyik nemzeti ünnep (március 15., augusztus 20., október 23.) legyen a Magyar Állam főünnepe, míg végül a honatyák augusztus 20-a mellett döntöttek. Mindez azóta a 2011-ben kihirdetett Alaptörvényben is kiemelt helyen szerepel.
6. Napjainkra az aratóünnep motívuma is szerves részévé vált az ünnepkörnek: ebből az alkalomól minden évben megválasztják az ország kenyerét és az ország tortáját is.
7. Mindemellett az elmúlt évtized egyik fontos új elemeként jelent meg a Szent István-rend átadása: a kitüntetést még Mária Terézia alapította, és noha 1946-ban megszüntették, az új Alaptörvény ismét létrehozta a rendet, melyet 2013 óta adnak át az eseménysorozat keretében.