Az eljárás befejezéséig tilos az ingatlanokon bármilyen bontási vagy építési munkálatot végezni.

A kulturális örökség védelméért felelős Miniszterelnökséget vezető miniszter azonnali hatállyal elrendelte az I. kerület Márvány utca 6-8. szám alatti (Márványmenyasszony étterem épületei) valamint a VII. kerület Kazinczy u. 55. szám alatti (Wichmann-kocsma) ingatlanok esetében a műemléki védettségi eljárás megindítását, melyet a Miniszterelnökség gyorsított ütemben fog lefolytatni.

A Márványmenyasszonyt 1793-ban húzták fel borkimérésre, amely aztán a reformkorban fontos találkozóhellyé vált, és gróf Széchenyi István, valamint báró Wesselényi Miklós is itt tartotta a lakodalmát.

A Kazinczy u. 55. szám alatti ház falán levő emléktábla arról mesél, hogy „E helyen állt Schneider József kártyafestő műhelye. Itt készült a magyar kártya 1836-ban, amely Tell Vilmos szabadságharcának felidézésével a játékos kedvű honpolgárok nemzeti öntudatát élesztgetve, azóta is kézről kézre jár. Állíttatta a magyar kártyások nevében a Pató Pál Párt és a Magyar Talon Alapítvány a millecentenárium évében.”

Később Rothauser Mór díszmű-, ruha- és rövidáru kereskedő vette meg, aki egy emelettel bővítette az épületet, halálát követően bordélyház működött a falak között. 1906-ban új tulajdonosa lett, aki az egykor bordélyként használatos szobákat kiadta az 1907-ben létrehozott Magyar Teozófiai Társaságnak.

A ház később egy rövidáru- és fehérnemű-kereskedőé lett, s a ruhabolt mellett vagy ötven évig egy tejcsarnok is üzemelt benne, 1949-ben pedig a két boltból a PIÉRT Papír és Írószer Rt. és a Minőségi Szűcs Szövetkezet üzemi étkezdéjét alakították ki.

Az épületet 1986-ban vásárolta meg Wichmann Tamás kilencszeres világbajnok kenus, aki 1987-ben nyitotta meg kocsmáját. Először Szent Jupát volt a neve, a kenusok fiktív védőszentje után, később változott Wichmann-kocsmájára.