A Szent Gellért téren található Gellért Gyógyfürdő területén feltörő „csodahatású” forrásokról már a 15. századból is találunk feljegyzéseket.

A későbbiekben a törökök is kedvelték, mivel nagyobb és forróbb vizű volt, mint a korabeli budai fürdők. A 17. században Sárosfürdőnek nevezték a medencék fenekén leülepedett, a forrásvízzel feltörő finom forrásiszap miatt.

A világszerte ismert és a külföldiek által igen kedvelt, szecessziós stílusban épült Gellért Gyógyfürdő és Szálló 1918-ban nyitotta meg kapuit, majd 1927-ben a hullám strandfürdővel és 1934-ben a pezsgőfürdővel bővült. A napjainkban végzett korszerűsítések során az uszodában levő ülőmedence, a kültéri ülőmedence és a gyermekmedence megújult: korszerű vízszűrő-forgató berendezéssel lettek ellátva. Ma a Gellért Gyógyfürdőben szinte valamennyi gyógyszolgáltatás igénybe vehető. Komplex gyógyfürdőellátást biztosító részleggel (nappali kórház), inhalatóriummal rendelkezik.

A fürdő épülete Sebestyén Artúr, Hegedűs Ármin és Sterk Izidor tervei alapján épült meg. Az épületegyüttes késő szecessziós alkotás, kupolái barokkos vonalvezetésűek. A fürdő főbejárata a Kelenhegyi út felől közelíthető meg, az íves kapu két oldalán Róna József szoborcsoportja látható, mely a gyógyulást jelképezi. A színes mozaikokkal burkolt előcsarnokból a karzatos, 74 méter hosszú és 11 méter széles, színes üvegtetővel fedett központi csarnokba juthatunk. A csarnok tíz díszablaka Hende Vince festőművész kartonjai alapján Róth Miksa üvegfestőműhelyében készült el. Az üvegablakokon Arany János Buda halála című művének jeleneteit láthatjuk. A csarnok végében Huszár Adolf Vénusz-szobra kapott helyet. A fogadócsarnok három, évszakokat jelképző szobra 1961-ben készült.

Merőlegesen a fogadócsarnokra helyezkedik el a fürdő uszodája, melynek tetőszerkezet mozgatható. Az úszómedence fölött karzat található, többek között innen közelíthető meg a büfé és a szabadtéri medencék. Az úszómedence két oldalán folyosó húzódik, ahonnan kis hajóablakokon keresztül látható a medence. Az úszómedence egyik oldalról lépcsőn, a medence mélyebb részén vízbe nyúló létrán közelíthető meg. A lépcsős oldalon található a „Kacsás lány” nevű szobor, melyet Ligeti Miklós 1894-ben, tehát a fürdő építése előtt alkotott. A szobor egy Zsolnay porcelánból készült díszkút tetején található. Az úszómedence két oldalán oszlopsor található, melyen a vízhez kapcsolód minták (hal, mitológia vízilény) találhatók.

Hasonlóan a Széchenyi gyógyfürdőhöz a Gellért fürdő is tükrös szerkezetű, a bal és jobb szárny hasonló kiképzésű. A női és férfi termál részleg rendkívül gazdagon díszített, a falakat színes Zsolnay porcelán díszíti. A férfi termál fürdő bejáratának két oldalán Ligeti Miklós „Csókolózó gyermekek” című, 1918-as alkotás látható. Szintén Ligeti alkotása a férfi termál medence fölött található „Kisfiú teknőccel”, az egy méteres szobor fehér majolikából készült.

A fedett úszómedence vonalában helyezkedik el a kültéri hullámfürdő medence, egy szinttel magasabban található egy kültéri melegvizes medence pezsegtetőkkel, valamint egy kültéri szauna. A kabinos és szekrényes öltözők az épületet lezáró félkörívben találhatók. Az épületben a számos átjáró és lépcső miatt viszonylag nehéz eligazodni. A Gellért fürdő kertje és szobrai az első világháború után készültek el. 1927-ben helyezték el egy díszes fülkében Pásztor János Primavera (Tavasz) alkotását. A kertben látható még Telcs Ede „Gyermekfigurák” és Gárdos Aladár „Küzdelem a hüdrákkal” című alkotása, mindkettő 1927-ből. A kertben félköríves alakban díszes tartófal található, ennek közepén a fal fölött kagylót mintázó tálak sorakoznak egymás fölött, melynek tetején található Gárdos Aladár szoborcsoportja. A „Küzdelem a hüdrákkal” szoborcsoport hátoldalán szintén egy díszes, férfifejjel díszített kút található.

Gellért gyógyfürdő vízösszetétele: a Gellérthegy belsejében létesített forrásfoglalások biztosítják a fürdő vízellátását. Nátriumot is tartalmazó kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos és szulfátos-kloridos hévíz, melynek fluoridion-tartalma is jelentős.

Gyógyjavallatok
• Ízületek degeneratív betegségei
• Gerinc megbetegedések
• Idült és félheveny ízületi gyulladások
• Porckorong bántalmak
• Idegzsábák
• Érszűkület
• Keringési zavarok
• Inhalatóriumban: asztmás, idült hörghurutos panaszok kezelése