A 17 éven át épített Országház 1902-re készült el.

Építésnél kifejezett szándék volt, hogy magyar alapanyagokból, hazai iparosok, gyártók bevonásával készüljön az épület, míg díszítésében a környező Kárpát-medence növényvilágát igyekezzen megjeleníteni. Steindl Imre építész – az épület megálmodója – és korának számos képzőművésze, mesterembere, a magyarság akkori erejét és önbizalmát fejezte ki ezzel az egyedülálló alkotással.

fotó © Ákos Dornics| Csodálatos Magyarország

fotó © Ákos Dornics| Csodálatos Magyarország

fotó © Ákos Dornics| Csodálatos Magyarország

Az Országház épületének kialakítása fontos történelmi és politikai üzeneteket hordoz: a Duna felől nézve a kupola két oldalán tornyokkal körülvéve magasodik ki az alsóházi és a felsőházi ülésterem, amely az építés korában kétkamarás rendszerben működő országgyűlés emlékét idézi. A két ülésterem méretében és kialakításában teljesen megegyezik egymással, ezzel utalva a népképviseleti alsóház és a történelmi felsőház egyenrangúságára. Közöttük emelkedik a kupola, ami a törvényhozás egységét jeleníti meg és a két ház együttes üléseinek helyszínéül is szolgált.

fotó © Ákos Dornics| Csodálatos Magyarország

fotó © Ákos Dornics| Csodálatos Magyarország

fotó © Ákos Dornics| Csodálatos Magyarország

fotó © Ákos Dornics| Csodálatos Magyarország

fotó © Ákos Dornics| Csodálatos Magyarország

A Ház méretei tiszteletet parancsolóak: a Dunával párhuzamos épületszárny 268 méter hosszú – ami hosszabb, mint a londoni parlament épületegyüttese –, legnagyobb szélessége 123 méter hosszú. A kupola tornyával 96 méter magasan szökell az égbe. Különféle építészeti stílusok elemei és motívumai keverednek az épületben: alaprajza barokk, a homlokzat díszítése a gótika világát idézi, míg a mennyezet díszítése reneszánsz formajegyeket hordoz.

fotó © Ákos Dornics| Csodálatos Magyarország

fotó © Ákos Dornics| Csodálatos Magyarország

fotó © Ákos Dornics| Csodálatos Magyarország

fotó © Ákos Dornics| Csodálatos Magyarország