A Budai Várnegyed, a kövekbe zárt történelem

Budapest

2020. december 30. Halász Gabi Fehér Gábor

Megosztás:

A Budai Várnegyed egyike azon helyszíneknek, ahova fiatalon vagy idősebben, szerelemben vagy magányban, napsütésben vagy dideregve is szívesen ellátogatunk.

A Halászbástya hazánk fővárosának egyik meghatározó műemléke és kiemelt látványossága, amely 1987-ben a budai Várnegyeddel egyetemben a Világörökség részévé vált.

A korábbi várfalakra emelt Halászbástya 1895-1902 között épült, nevét valószínűleg az alatta elterülő Halászvárosról (Víziváros) kapta, vagy az is lehetséges, hogy a várfal ezen szakaszának védelméért felelős középkori halászcéhből vették.

A középkori várfalakra emelt neogótikus stílusú építmény Schulek Frigyes tervei alapján készült.

fotó © Fehér Gábor | Csodálatos Magyarország

A Halászbástya Dunával párhuzamos főhomlokzata mintegy 140 méter hosszúságú, amelyből a déli folyosószárny hossza mintegy 40 méter, az északié 65 méter, míg a díszes középső mellvédfal 35 méter hosszú. Csúcsos süvegű kőtornyai a hét magyar honfoglaló vezért szimbolizálják.

Pazar kilátás nyílik a pesti oldalra.

fotó © Fehér Gábor | Csodálatos Magyarország

A Mátyás-templom, melynek építése 1255-ben kezdődött, minden részletében a magyar történelemnek állít emléket.

Itt koronázták meg a két utolsó magyar királyt és napjainkban is rangos egyházi és állami ünnepségek helyszíne.

fotó © Fehér Gábor | Csodálatos Magyarország

A Budai Vár dél-nyugati oldalán, az Esztergomi Rondellától a Fehérvári Rondelláig húzódik a Tóth Árpád sétány.

A budai Vár nyugati várfalán sem a középkorban, sem a török időkben nem volt végig járható út, csak egy keskeny sikátor húzódott a városfal tövében, melyen csak a katonák jártak. Az 1700-as évek elején azonban már hol szélesebb, hol keskenyebb utca lett belőle, amelyet Langen Wand, azaz Hosszú fal néven is emlegettek.