Tervezője nem más, mint Steindl Imre, akinek nevéhez, többek között, az Országház építése is kötődik.

1895-ben I. Ferenc József tette le a templom alapkövét, melyet 1901-ben Kohl Medárd püspök szentelt fel. Nevét Árpád-házi Szent Erzsébetről kapta, aki a betegek és a szegények gondozásának szentelte életét.

A templom 2560 fő befogadására alkalmas, 1800 négyzetméter az alapterülete, 76 méter a belmagassága, 62 méter hosszú és 21,6 méter széles.

fotó © Kotulyák Tamás | Csodálatos Magyarország

A háromhajós, kereszthajós alaprajzú, kéttornyos templom északnyugati főhomlokzatának két tornya egymástól nagyobb távolságra épült fel. Tetőzetét az akkor korban közkedvelt palával fedték le, amiből mára kevés fővárosi épületen figyelhető meg. Az akkor még Steindl-masszaként ismert anyagot a pécsi Zsolnay gyárban gyártottak.

A második világháború során a templomot bombatalálat érte, és az eredetileg négy harangjából kettőt elvittek és hadi célokra használtak fel. Az elkövetkező évtizedekben az épület állapota jelentősen romlott, majd 1995-ben Spányi Antal plébános, későbbi püspök közbenjárásának révén műemléki státuszt kapott, és  megkezdődhettek a teljes körű épületfelújítási munkálatok.

fotó © Kotulyák Tamás | Csodálatos Magyarország

Kapcsolódó

Európa egyik legrégebbi törvényhozó parlamentje a budapesti Országház

40 millió téglát használtak fel a budapesti Parlament megépítéséhez, melynek munkálatai 135 évvel ezelőtt, 1885. októbererében kezdődtek.