Pest, Buda, Óbuda és a Margitsziget egyesítéséből született 1873-ban Budapest. A születésnapját azonban a főváros közgyűlésének határozata alapján november 17-én ünnepli.

A három város egyesítésének gondolata 1849-ig nyúlik vissza. Ebben az évben Szemere Bertalan belügyminiszter elrendelte Pest és Buda városok egyesítését és a mezőváros, Óbuda bekebelezését. A szabadságharc utáni politikai helyzet azonban nem tette lehetővé Szemere rendeletének megvalósítását.

Aztán az abszolutizmus éveiben nem került szó róla, csak a Kiegyezés után került napirendre. 1867 október 17-én, Pest polgármestere Szentmihályi Mór hívta fel a figyelmet az ügy újra tárgyalására. A közigazgatási előkészületek és tárgyalások 4 évig húzódtak.

Az egyesítésről szóló törvényjavaslatot 1871. november 9-én Tóth Vilmos belügyminiszter terjesztette az országgyűlés elé, de a tárgyalásra csak 1 évvel később került sor. Az egyesítés okmányát I. Ferenc József 1872. december 22-én szentesítette kézjegyével Schönbrunnban. Ez volt az 1872/XXXVI. törvénycikk.

A szervezési munkálatok befejezése után, 1873. november 30-án a főváros közgyűlése határozatban mondta ki:

a főváros tényleges egyesítésének napjául 1873. november 17-ét kell tekinteni, mert e napon a pesti, budai és óbudai hatóságok működése megszűnvén, a főv. tanács nem csak megalakul, hanem az ügyek vitelét ténylegesen átvette és rendszeres működését meg is kezdte.”

A mai főváros – Nagy-Budapest – azonban csak 1950-ben jött létre, amikor az időközben városokká illetve községekké fejlődött peremkerületeket Budapesthez csatolták.