Deák téri evangélikus templom Budapest
Budapest, Deák Ferenc tér 4, 1052 Magyarország
1799. október 31-kén került sor az ünnepélyes alapkőletételre, 1805-re pedig tető alá kerültek a Pollack Mihály tervei szerint épített Deák téri evangélikus templom falai.
Az anyagi nehézségek és a napóleoni háborúk miatt azonban késett az építkezés befejezése. 1809-ben a félig kész templomot a katonai kincstár lefoglalta ruhakészítő műhelynek és raktárnak, amely csak két év után volt hajlandó onnan kivonulni.
1811 pünkösdjén szentelték fel a templomot.
A legnagyobb budapesti protestáns templom homlokzatát négy dór falpillér díszíti, fölöttük triglifdíszes és metopés főpárkány tart sima, háromszögű oromzatot. Az épületet hatalmas, domború bádog tetőszerkezet fedi.
A templombelső egyterű, téglalap alaprajzú csarnok, kettős karzattal. Az oltár Pollack Mihály műve, Raffaello Transzfigurációjának (Krisztus Tábor hegyi színeváltozása) művészi átköltése díszíti Lochbichler Ferenctől. A szószéket és a vörösmárvány keresztelőmedencét Dunaiszky Lőrinc készítette.
Az 1838. márciusi pesti árvíz alkalmával sokaknak szolgált menedékül. A homlokzaton levő márványtábla szerint Kossuth Lajos itt kereszteltette meg fiait, Ferencet és Lajos Tivadart.
Pollack halála után a főhomlokzat renoválásával és átépítésével a vezetőség 1855-ben Pest másik nagy tervező építészét, Hild Józsefet bízta meg. A fedélszék és a falazat gerendáira épült tornyot sokak fájdalmára 1875-ben le kellett bontani, a harangok vidéki gyülekezetekbe kerültek.