Amikor ősszel arany és mélyvörös színekbe öltözik a Budai-hegység, a János-hegy a főváros legszebb arcát mutatja. Budapest legmagasabb pontján, 527 méteren áll az Erzsébet-kilátó, ahonnan körpanoráma nyílik a városra és a távoli hegyvonulatokra.

A Normafa felől könnyű túrával, a Zugligeti Libegővel vagy a Gyermekvasúttal is elérhető, így minden korosztály számára tökéletes úti cél, akár családi kirándulásról, akár egy őszi hétvégi feltöltődésről van szó.

A János-hegy – a Budai-hegység koronája

A János-hegy a Budai-hegység negyedik legmagasabb hegye, ugyanakkor Budapest legmagasabb pontja. A XII. kerületben, a Budai Tájvédelmi Körzet területén fekszik, és sűrű, lombhullató erdő borítja. Bükk, gyertyán, tölgy és juhar alkotja a zöld – ősszel narancsba hajló – lombkoronát. A levegő friss, a klíma kellemesen hűvös: nem csoda, hogy már a 19. századtól a városlakók kedvelt üdülőhelye lett.

A hegyet régen Pozsonyi-hegynek hívták, mert tiszta időben innen még Pozsonyig is el lehet látni, sőt a Magas-Tátra csúcsai is feltűnnek a távolban.

Földrajzi háttér és néveredet

A János-hegy a Sváb-hegytől északra, egy hosszú, nyeregszerű fennsík végpontján emelkedik. Alapkőzete triász kori dolomitra települt dachsteini mészkő, amely a Budai-hegység tipikus, karsztos formavilágát adja.

A név eredete többféleképpen magyarázható. A 19. század elején már állt itt egy Szent János-szobor, innen eredhet a mai elnevezés. Más források szerint a név Óvári János, Budavár 14. századi rektorának tiszteletére terjedt el. A „Pozsonyi-hegy” elnevezés ugyanakkor a hegy északnyugati vonulatán ma is él.

1 / 4

Aranyerdők felett – őszi panoráma a János-hegyről és az Erzsébet-kilátóból

FOTÓ: Ede Balogh

FOTÓ: Ede Balogh FOTÓ: Ede Balogh FOTÓ: Ede Balogh FOTÓ: Ede Balogh

Erzsébet királyné nyomában – a kilátó története

A János-hegy már a 19. század közepén a fővárosiak kedvenc kirándulóhelye volt. Erzsébet királyné (Sisi) 1882-es látogatása különösen emlékezetes maradt, hiszen a hegytetőről lenyűgözte a látvány. Ezt az élményt idézi az ő tiszteletére emelt Erzsébet-kilátó, amely 1908 és 1910 között épült.

A megvalósult, neoromán stílusú kőtorony Schulek Frigyes tervei szerint készült; az első tervváltozatot Klunzinger Pál mérnök készítette, a kezdeményezés pedig Glück Frigyes, a Magyar Turista Egyesület vezetőjétől származott. Az építkezéshez szükséges követ a haraszti és borosjenői mészkőbányákból szállították fel – a Libegő mai felső állomásáig kocsin, onnan ideiglenes vasúti pályán. A kilátó 1910. szeptember 8-án nyílt meg ünnepélyesen.

A 23,5 méter magas torony négy szintjén járva a feljutást mintegy 100 lépcsőfokból álló, kettős spirálú csigalépcső és négy terasz teszi izgalmassá. A legfelső szintről lenyűgöző 360°-os panoráma nyílik: kelet felé Budapest látképe tárul elénk, és tiszta időben a város házai között a Duna vonala is kirajzolódik, míg nyugatra a Pilis és a Gerecse hegységei, derült időben pedig a Mátra és a Tátra csúcsai is feltűnnek a látóhatáron. 1926-ban az Erzsébet-kilátó volt az egyik első építmény Magyarországon, amely díszkivilágítást kapott. A látvány nagy sikert aratott, és ennek nyomán a következő évtizedben más budapesti nevezetességek – köztük az Országház és a Halászbástya – is megvilágítást kaptak.

A falai között korábban meteorológiai állomás működött, a kilátóőr pedig a toronyban lakott egészen 1923-ig. A 20. század közepén a tetőre helyezett világító vörös csillag vált a kor szimbólumává, de statikai gondokat is okozott, így később eltávolították. Az épület 2001 és 2005 között teljes felújításon esett át: új díszburkolatot, világítást és belső kiállítást kapott. Ma ingyenesen látogatható, éjszaka pedig ismét fényben ragyog a Budai-hegyek fölött. Az alsó szinten kávézó, eggyel feljebb pedig kiállítás várja a látogatókat, amely a torony történetét és építését mutatja be.

3 / 4

Aranyerdők felett – őszi panoráma a János-hegyről és az Erzsébet-kilátóból

FOTÓ: Ede Balogh

Kirándulás és megközelítés

A János-hegy többféleképpen is megközelíthető, attól függően, ki milyen élményre vágyik. A leglátványosabb útvonal a Zugligeti Libegő, amely 1970 óta működik, 1040 méter hosszú, és 262 méteres szintkülönbséget küzd le. A lebegő székekről 12–15 perces utazás során tárul fel Budapest nyugati része, a város háztetői és a Budai-hegyek zöld hullámai. Aki különleges nosztalgiaélményre vágyik, az a Gyermekvasúttal is feljuthat: a kisvasút a Széchenyi-hegy és Hűvösvölgy között közlekedik, a Jánoshegy megálló pedig a kilátóhoz vezető tanösvény közelében található. A Normafa parkolójától gyalogosan is kényelmesen elérhető a csúcs, nagyjából 20–25 perces, közepes nehézségű sétával a piros sáv jelzésű turistaúton. A hegy kerékpárosok számára is vonzó célpont: kijelölt erdei útvonalak vezetnek fel egészen a kilátó közeléig, ahol a panoráma minden fáradságért kárpótol.

Látnivalók és érdekességek a környéken

A János-hegy környezete egész évben élményekben gazdag kirándulóterület, ahol a természet, a panoráma és a városi közelség különleges harmóniában találkozik. A Libegő felső állomásánál játszótér, padok és pihenőhelyek várják a családokat, így a kilátó látogatása a legkisebbeknek is tartalmas program lehet. Innen rövid sétával elérhető a Tündér-szikla, ahonnan pazar kilátás nyílik Budapestre, és amely sok fotós kedvenc helyszíne. A közelben fakad a Disznófő-forrás, amelynek vizét egykor gyógyhatásúnak tartották, ma is népszerű pihenőpont a túrázók körében. A Normafa sétányai, az Anna-rét és a Béla király útja pedig a főváros legnépszerűbb, természetközeli kirándulóhelyei közé tartoznak. Télen a lejtők szánkópályává alakulnak, nyáron hűs menedéket, ősszel pedig színekbe öltözött erdőt kínál a látogatóknak – a János-hegy minden évszakban más és más arcát mutatja.

Miért különleges a János-hegy?

Mert itt találkozik a természet és a város. Az Erzsébet-kilátó kőfalai a századelő hangulatát idézik, a környező erdő pedig minden évszakban új színt ad a tájnak. Ősszel különösen varázslatos: a hegyoldalak meleg árnyalatai, a libegőről nyíló látvány és a fentről csillogó Duna felejthetetlen élményt nyújt.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek