Hétfőtől várhatóan március 28-ig nem jár a fogaskerekű pályakarbantartás miatt – közölte a Budapesti Közlekedési Központ pénteken.

A közlemény szerint a Széll Kálmán tér és Svábhegy között a 21-es és a 21A autóbusszal, a Királyhágó tér és Svábhegy között a 212-es autóbusszal, míg a vonal felső szakaszán a 60-as pótlóbusszal lehet utazni.

A 60-as pótlóbusz a Svábhegyről a 21-es autóbusz Normafa irányú megállójából indul, a Széchenyi-hegy, Gyermekvasút állomásnál megáll a Golfpálya úton, a fogaskerekű végállomása mögött és a Gyermekvasút végállomása előtt is.

A 60A és 60B pótlóbusz a Városmajor utcából, a 128-as busz Szent János Kórház megállója mögül indul. A 60A és 60B pótlóbusz a Városmajor utcából, a 128-as busz Szent János Kórház megállója mögül indul. A 60A buszjárat a Szent János Kórház és a Pethényi út között közlekedik, a 60B buszjárat a Szent János Kórház és az Esze Tamás iskola (Rőzse utca) között.

A változások további részleteiről a bkk.hu oldalon lehet tájékozódni.

A fogaskerekű története

A szőlőkkel beültetett és erdőkkel borított Svábhegy a 19. századtól jelentős fejlődésnek indult, megépültek az első villák, színészek, írók és művészek pihenőhelyévé, majd a városiak kedvelt kiránduló helyévé vált. A megnövekedett közlekedési igény kielégítésére a Budai Közúti Vaspálya Társaság már 1868-tól üzemeltetett lóvasutat, amely pályáját a Lánchíd budai hídfőjétől Zugligetig építette ki.

Az 1871-ben megnyitott első európai fogaskerekű vasút, a Vitznau–Rigi-vasút tervezője és építője, Niklaus Riggenbach, az Internationale Gesellschaft für Bergbahnen nevű bázeli társaság nevében 1873-ban kérelmezte a Svábhegyre vezető fogaskerekű vasút építését. A vasútvonal építése az engedélyokirat 1873. július 3-án kelt kiadása után azonnal megkezdődött. A kivitelezési munkák irányítója a svájci származású, Cathry Szaléz Ferenc volt, aki a ma is álló villáját a vasút közelében építette. Az egy évig tartó vasútépítési munkák követően, mindössze öt évvel a világ első közforgalmú fogaskerekű vasútjának átadása után, az első szerelvény 1874. június 24-én, délután 4 órakor közlekedett.

A budai hegyekben szaporodó villák következtében tovább növekedett a fogaskerekű vasút forgalma, ami vonzóvá tette a vasútvonal meghosszabbítását. A Svábhegytől a Széchenyi-hegyig tartó vonalszakaszt 1890. május 17-én nyitották meg, így a vasútvonal hossza 3733 m-re nőtt, az új végállomás szintkülönbsége 315 m lett.

A legutóbb 1973-ban cserélt felépítmény amortizációja – következményeként az öreg járművek kellemetlenül zajossá és rázkódóvá vált futásával – indokolttá tette a folyamatosan halasztgatott teljes átépítésig a forgalom fenntartásához szükséges kisebb beavatkozásokat. 2014-ben hídfelújítások történtek, 2018-2020 között rövidebb vágányzárak alatt felépítmény-cserére került sor. Az új pálya elemei a faaljakhoz vastag zajcsökkentő gumialátétek behelyezésével kerültek lerögzítésre.

A járműpark egy részét a 2000-es évek elején felújították, a járművek új belső burkolatot és festést kaptak, elektronikus jegykezelőkkel, egyedi ajtónyitással, Vultron-rendszerű hang- és vizuális tájékoztató berendezéssel szerelték fel őket. 2014-ben ismét felújították: már 16 kerékpár szállítható a hegy felőli kocsi völgy felőli végében,[6] valamint a járműveket ellátták FUTÁR-rendszerrel és BUSE kijelzővel.